A csomagolásmentes berlini bolt után itt a következő csoda, amitől elképesztően lelkes vagyok: a hulladékmentes étterem.

39.jpg

Mostanában épp kezdek kicsit telítődni a gasztró-vonallal, egyszerűen nem értem például, minek annyi recept a világba bele? Ki fogja azt megfőzni, megenni mind? Mindenhonnan sorra özönlenek a receptek, volt nagy divatja a cukormentesnek, aztán jött a gluténmentes, aztán a paleo-korszak beköszöntével elérkezett a mindenmentes ideje. Napi tipp, vacsitipp, minden tipp.

A friss kajapornó videó pedig végleg kivágta nálam a biztosítékot. Állatok nyúzása engem véletlenül sem hoz izgalmi állapotba egyrészt, másrészt miért kell szerencsétlen rákhullákat néznem, akik szuvidált , konyakos gránátalma-szufflé gömböcskéket (vagy valami hasonló) egyensúlyoznak az ollócskáik között. ( A videó ettől függetlenül zseniális és a spanyolokat is imádom, valamint értem én, hogy fel kell koncolni, mielőtt megesszük, de elég lenne azt, ami feltétlenül szükséges, ez szerintem már feleslegesen öncélú).

Mondom ezt abból a nézőpontból, hogy:
1. szeretek főzni
2. gasztro-rovatot is vezettem vagy 4 évig
3. maximálisan bírom értékelni a jó konyhát

Na, mindegy is, nem ragozom ezt a részt tovább, Szilyvel értek egyet alapvetően, mert amellett, hogy jócskán lenne mit javítani az általános magyar gasztronómiai helyzeten – a folyamatot amúgy a sok színvonalas gasztroblog anno be is indította – mégis lassan túlzás szerintem, amit most tapasztalhatunk. Ennek megnyugtató ellenpontja ez a brigthoni étterem, a Silo, ami már meg is nyitott és összesen hat főétel közül lehet benne választani.

Az egész koncepció fantasztikusan végiggondolt (a weboldal is gyönyörű), az alapanyagokat helyi termelőktől veszik, csomagolás nincs, amit lehet, újrahasznosítanak, vagy újrahasznosított anyagból készül (a tányérok és az evőeszközök például újrahasznosított nejlonzacskókból). A WC-t is használt vízzel öblítik – ó, régi álmom – napelemeket használnak és amit csak lehet, komposztálnak.

 

Az ötletgazda és tulajdonos, Douglas McMaster egy 2012-es híradás szerint már részt vett egy hasonló projektben Melbourne-ben, csak akkor még sokkal rövidebb volt a haja, és szakálla sem volt ezért elsőre meg sem ismertem.

A melbourni projekt ötletgazdája, a holland születésű Joost Baker fenntarthatósági építész, a brightoni étterem kialakításánál is az ő megoldásait használták, hogy ahogy ők fogalmazzák Facebook-oldalukon: „megszelídítsék a szemetet”.

Ilyet is szeretnék nyitni, meg csomagolásmentes boltot is…