Ha nyár, akkor vízpart, ez szinte nem is kérdés. Én is vízimádó vagyok, feltölt, nyugtat, imádom. A strandolással nincs is semmi gond, főleg akkor, ha figyelünk arra, hogy érintetlenül hagyjuk magunk után a természetes környezetet.
Gondolhatnánk, hogy ez alap, de nem így van. Elképesztő mennyiségű szemét marad a partokon minden este, amit jó esetben eltakarítanak, rosszabb esetben ott marad. Érdekesség, hogy nyolcadik éve ugyanarra a kis eldugott, bulgáriai tengerpartra járunk, ahova még mindig nem tudott betörni a civilizáció. Kevesen vagyunk a parton, és akik oda járnak, valahogy meg is becsülik ezt a csodás helyet azzal, hogy rendben hagyják ott maguk után.
Kedvenc partunk nyolc éve
Ezt bárki könnyedén megteheti, csak pár dolgot kell betartani.
Saját kulacs
Ha teheted, a partra is vidd le a saját kulacsodat, így nem kelll folyamatosan ásványvizes palackokkal terhelni a környezeted. Nem elég hideg? Erre is van már megoldás. Egyrészt kaphatóak már termoszos kulacsok, amelyek istenien tartják a hideget, másrészt régi trükk: a vizet előző este be lehet tenni hűtőbe, fagyasztóba. Ha nincs a szállásunkon hűtő, kérdezzük meg a portán, betehetjük-e valahova. Ha olyan helyen nyaralunk, ahol a csapvíz nem iható, akkor úgytudunk a műanyagszeméttel spórolni, ha minél nagyobb kiszerelésű palackozott, ballonos vizet veszünk és azt töltjük át kulacsokba, üvegekbe. Lehet már kapni erre az esetre vízszűrőket is, ezeket még nem próbáltam, de lehet, a mostani utunk előtt majd felmérem a lehetőségeket.
Kanálgép, bicska, bögre?
Miért ne. Szintén sok műanyagszemetet megspórolhatunk velük. A kanálgépnél pedig viccesebb szó egyszerűen talán nincs is. Kis helyet foglal és bármikor előkapható. Mondjuk én a kis bicskámat is imádom, a férjem anno röhögött rajtam, de egy csomó helyzetben tényleg jól jött. És a lányom is csillogó szemmel mesélte, hogy a tanítónénijének van egy csúcs bicskája, azzal mindent megold.
A bögre is jó ha van, ezt én úgy oldottam meg, hogy az egyik termoszos kulacsunk kupakja az egyben egy bögre is.
Saját nasi
Ismerem azt az érzés, amikor nem akarok semmivel sem törődni és bármilyen kis ropogtatnivalótól boldog vagyok, amit helyben lehet kapni. Ugyanakkor azt is gondolom, ittis meg lehet találni egy ésszerű középutat. Csomagolhatunk szendvicset “újraszalvétába”, helyi hozzávalókból, de a helyi pékségben kis vászonszatyrokkal ugyanúgy bevásárolhatunk hulladékmentesen és már vihetjük is a partra. Nekem eddig simán sikerült megoldanom, pedg a bolgár péklegények angolja pont olyan erős, mint az én bolgárom. Kézzel-lábbal megoldottuk és már jött is a partra a “bányica”.
Nézd meg mit kensz magadra!
Igen, a part tisztasága után a víz tisztasága is múlhat a döntéseinken. A kozmetikumokat érdemes több szempontból vizsgálni. Az sem mindegy, hogy milyen anyagok mosódnak le rólunk a vízben. Egyes anyagok erősen károsíthatják a vizek élővilágát, tehát ebben az esetben is fontos, hogy jól válasszunk.
Ne dobd el!
Sosem titkoltam: régen cigarettáztam. Máig nem tudom, hogy szoktam le róla, egyszer csak elmúlt. Szerencsére így már engem nem érint, de ha dohányzol, akkor a csikkeket, kérlek, dobd egy szemetesbe.
Szívószál? Köszi nem!
Egy ideje már a szívószál elutasításának gesztusa is bekerült a köztudatba, tehát nem kell feltétlenül aggódnunk, hogy furcsán néznek ránk (mondjuk ha furcsán néznek, engem az sem szokott zavarni). Kisebb helyeken akkor mehetünk biztosra, ha az adott nyelven is megnézzük, hogy lehet szívószál nélkül kérni az italunkat.
Szedd össze!
És végül lezárásnak egy általános tipp. Bármit is vittél a partra, amikor elmész, szedd össze, ne hagyj magad után mást, csak a lábad nyomát a homokban.
