A nemzetközi sajtóban már pár éve bejáratott fogalmak az úgynevezett “halványzöld” “középzöld” és “méregzöld” kifejezések, amelyek arra utalnak, hogy egyes megoldások hol helyezkednek el a fenntarthatósági skálán. Az elmúlt években rengeteg élethelyzettel és személyes történettel találkoztam és így formálódott az én látásmódom is.

Bár a saját háztartásomban továbbra is a méregzöld megoldások dominálnak, nem esem kétségbe akkor sem, ha egy középzöld, esetleg halványzöld eszközhöz kell nyúlnom, mert úgy kívánja a helyzet.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát:
Beláttam, hogy nem fogok rávenni tízmillió embert arra, hogy mosószappanból reszelt mosózselével mosson. Nevezzük ezt méregzöld megoldásnak.

A középzöld megoldás az lenne, ha valaki már ügyel arra, hogy milyen összetevőjű, milyen csomagolású terméket vásárol és betartja annak adagolási útmutatóját.

Halványzöld megoldásnak pedig ebben az esetben tekintsük azt, hogy bár továbbra is az általa kedvelt termékeket használja, de odafigyel az adagolásra, illetve talán még arra is, hogy hagyományos flakon helyett mindig utántöltőt vegyen, aminek a környezeti terhelése mérhetően kevesebb, mintha mindig új flakont vennénk.

Ahhoz viszont, hogy eligazodjunk a termékek között és jobb döntéseket tudjunk hozni, nagyon fontos, hogy ismerjük a termékeken található, fenntarthatóbb fogyasztáshoz kapcsolható címkék jelentését. Kicsit olyan ez, mintha újra megtanulnánk  olvasni, csak egy más nyelven. Tapasztalatból mondom, ez nem túl sok idő – nagyjából egy hónap, amíg magabiztosságot szerezhetünk ezen a területen és onnantól kezdve már csak nagyon keveset kell ezzel a témával foglalkozni.

Érdemes viszont néha szúrópróba szerűen ellenőrizni az általunk jellemzően vásárolt termékeket, mert néha ezek az adatok változhatnak.

Amire érdemes még felkészülnünk, hogy ezeket a címkéket jellemzően egy kicsit keresnünk kell a csomagoláson, de azért ez szerintem megugorható feladat.

Fontos kiegészítés, hogy az még nem elégséges, ha egy termék csomagolása tartalmazza a fenntarthatósághoz kapcsolható elemeket: barna-zöld színvilág, letisztult dizájn, a fenntarthatóságot sejtető hívószavak: “organic” “vegán” “natural”.
Megmondom őszintén, amikor nagyon harsogóan rám ugranak ezek az üzenetek, még alaposabban szoktam “kiolvasni” a csomagolást. Legtöbbször nem tévedek, klasszikus greenwashing-gal, azaz marketing célú “zöldre mosással” állok szemben.
Greenwashing-nak azt a jelenséget hívjuk, amikor fenntarthatónak próbálnak nekünk eladni egy terméket, holott az a legtöbb esetben még csak távolról sem felel meg a kevésbé környezetterhelő alapelveknek.

Épp ezért érdemes kis figyelmet szentelnünk a címkék tanulmányozására, hogy ne menjünk be a csőbe.

És ha pedig elfogadható az az átlagszám, amit a szakemberek mondanak, mely szerint elég a piacon nagyságrendileg 10-15 százalékos elmozdulás, amit  a piac már megérez és reagál rá, akkor hihetünk abban is, hogy a mi tudatsabb döntéseink jeleznek a gyártók felé és  a felelősebb, tudatosabb irányba terelik őket.

Plusz könnyítheti a döntést egy friss hír: a dm szeptembertől zöld árcímkével teszi láthatóvá az üzleteiben, hogy mely termékek előállítása során vettek figyelembe környezetvédelmi szempontokat a gyártók. A széles termékkínálat mellett ezzel a lépéssel is a tudatos vásárlást szeretné segíteni a drogéria.

Nézzünk most pár címkét, amelyekkel a drogériákban találkozhatunk:

 

A cikk szponzorált tartalom, a dm Kft-vel való együttműködés része. A cég gyakorlati tanácsokkal segíti a tudatos vásárlást “Kezdd kicsiben” zárt facebook csoportjában.
A dm téma iránti elköteleződését mutatja a nemrégiben elnyert a Fenntarthatóság Szimbóluma díj is. A Trade magazin először hirdette meg a pályázatot, céljuk, hogy minden évben, minél több olyan sikeres projektet mutassanak be, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő eléréséhez. A dm esetében a 2019-es Kezdd kicsiben edukációs programot és a dm fenntartható termékszortimentjét tartotta a zsűri elismerésre méltónak.

Az együttműködés korábbi cikkei:

Papír, üveg, fém, műanyag?  – melyik a jobb csomagolás?