Meg. Legalábbis egyelőre úgy tűnik.
Az viszont biztos, hogy ha ez lenne az éghajlatvédelmi kommunikáció fő irányvonala, az nem segítené a kívánt megközelítést. Nem könnyítené meg, hogy a megoldásokra fókuszáljunk, újra közösséget építsünk, és a közösségi értékek előtérbe helyezésével valódi lépéseket tegyünk egy ökologikusabb berendezkedés felé.
A klímakommunikáció eszköztárával abban tudlak segíteni, hogy üzeneted minél inkább támogassa a változást, elérje a befogadókat és katalizálja a viselkedésüket.
A korunkra jellemző “klímazajban” és kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben nagyon nehéz rentábilis és hosszú távon fenntartható vállalkozást tervezni. Ha egy vállalkozás nem építi be a klímaszemléletet és kommunikációjába, az megnehezíti a brand fejlődését. A klímatudatos tanácsadói szakma már itthon is jelen van, rengeteg kutatással és tudományos támogatással szerveződik nap mint nap, és értékes iránymutatást nyújthataz ezirányú kommunikációs célokhoz.
Ahogy az Ökoanyunak megvan a története, úgy annak is, hogyan és miért kezdtem klímakommunikációval foglalkozni.
2018 októberében megjelent egy IPCC-kisjelentés, ami a a médiában a#mindmeghalunk jelszóval terjedt el. Akkor már hat éve foglalkoztam éghajlatvédelmi ismeretterjesztéssel, és addigra már 3-4 könyvem is megjelent a témában.
Ez a jelentés mégis a földbe döngölt. Azt éreztem, hogy amit eddig csináltam, az kevés. Ennél sokkal többre van szükség, ha valódi változást szeretnénk elérni.
Az egyik eredeti szakmám szerkesztő-újságíró, az Ökoanyu is ezzel a háttérrel indult.
A helyzet okoztatehetetlenségemből egyetlen dolog segített kilábalni: átgondoltam, mit és hogyan tudnék tenni azért, hogy a téma alapvető üzenetei több emberhez, hatékonyabban jussanak el.
Miután kommunikációs háttérrel rendelkezem, elkezdtem vizsgálni, milyen szerepe lehet a kommunikációnak az éghajlatvédelem területén.
A saját megértésem szerint ennek kulcsszerepe van. Az egyik legnagyobb probléma ugyanis az a szakadék, amely az elérhető tudás, annak széles körű terjesztése, az ismert tények elfogadása és az ezek alapján történő cselekvés között húzódik. A hatékony kommunikáció ezen a téren hidat építhet, és segíthet abban, hogy a tudás valódi tettekké formálódjon.
Miután lebontottam magamnak a kérdést, három kulcsterület rajzolódott ki számomra:
1. Éghajlatvédelmi fókuszpontok
– Melyek azok a legfontosabb éghajlatvédelmi kérdések, amelyeket érdemes fókuszba helyezni?
– Hogyan lehet ezeket a témákat úgy bemutatni, hogy ne csak informáljanak, hanem cselekvésre is ösztönözzenek?
2. Hatékony kommunikációs technikák
– Melyek azok a kommunikációs módszerek, amelyekkel valódi változást lehet katalizálni?
– Hogyan lehet lebontani azokat a mentális gátakat, amelyek akadályozzák a cselekvést?
– Milyen diskurzusok működnek jobban: a pozitív jövőkép vagy a fenyegetés bemutatása?
3. Miről és hogyan érdemes kommunikálni?
– Mi az, ami ténylegesen segíti az éghajlatvédelmi ügyeket?
– Mi az, ami inkább kontraproduktív és elbizonytalanítja vagy passzivitásba taszítja az embereket?
Ahhoz, hogy rendszerezett válaszokat kapjak ezekre a kérdésekre, tudatosan kerestem azokat az iskolákat és képzéseket, amelyek segítettek ebben.
Takács-Sánta András humánökológia tanfolyamát végeztem el elsőként, hogy megalapozzam azt a tudásstruktúrát, amelyre alapozni tudom a kommunikációmat és az éghajlatvédelmi témák mélyebb megértéséhez szükség volt.
A következő lépés a klímakommunikáció rendszerezése volt. Tudatosan kerestem egy olyan képzést, amely kommunikációs oldalról segített kiegészíteni és strukturálni az addigi tudásomat.
Az egyik legnagyobb felismerésem az volt, hogy amit Ökoanyuként ösztönösen csináltam, az nagyrészt egybevágott a kívánatos klímakommunikációs technikákkal.
Azóta ez vált a szívügyemmé: a klímakommunikáció. Hiszek abban, hogy sok jó kezdeményezés és ötlet van, amelyek nagyobb vagy másféle láthatóságot kapva jót sokat segíthetnének az éghajlatvédelem ügyén. Ebben tudok tanácsadóként, támogatóként segíteni – különböző konstrukciókban, az adott helyzethez és közeghez igazodva.
Kampányok tervezése során szakértőként elemzem, hogy a tartalom ökológiai szempontból megfelelő-e, és tanácsot adok abban, hogy milyen kommunikációs technikák szolgálják leginkább az adott kampányt klímakommunikációs szempontból.
Ez azt jelenti, hogy:
A célom, hogy a kampányok klímakommunikációs szempontból koherensek, etikusak és cselekvésre ösztönzőek legyenek.
Szeretnéd kihozni a maximumot a zöldkommuniációdból? Szeretnéd, hogy a szövegeid, vizuális tartalamaid tényleg támogassák a változást?
Bízd rám szövegeid klímakommunikációs és ökológiai lektorálását!
Segítek abban, hogy az üzeneted:
Éghajlatvédelemmel vagy környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényt tervezel?
Segítek abban, hogy a rendezvényed:
Több hazai rendezvény és „zöld nap” szervezésében részt vettem, és az előadásaim, könyveim, podcastjaim kapcsán széleskörű kapcsolatrendszert építettem ki a hazai klíma- és környezetvédelmi szektorban.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó adatok és tendenciák már széles körbenelérhetőek.
Mégis, mintha nem menne át az üzenet.
Nem csoda – hiszen nem vagyunk robotok.
Ha azok lennénk, elemeznénk számokat, és annak megfelelően változtatnánk a viselkedésünkön. De az emberi működés ennél sokkal összetettebb.
Az “ember mesélő állat” ahogy Walter Fisher kommunikációkutató is mondta, történeteken keresztül ismerjük meg a világot.
Storytelling alapú előadásokat és workshopokat tartok, melyek:
Az előadásaim listája EZEN A LINKEN érhető el.
A klímakommunikáció, mint viszonylag új tudományterület, amelynek szélesebb körben való terjesztését tekintem missziómnak.
Azok számára, akik alapfokon szeretnék megismerni a klímakommunikáció hatékony eszközeit, workshopokat tartok.
A célom, hogy a résztvevők:
Klímakommunikációs workshopok különböző célcsoportoknak
Célcsoport: iskolások (legalább felsősök), fiatal felnőttek, egyetemisták.
A klímaváltozásról szóló híradások, cikkek értelmezése, a sajtókörnyezet megismerése.
Kiknek szól: ügynökségek, vállalatok, KKV-k, PR-, marketing divíziói)