A két lányunk között bő hat év a korkülönbség. Az esti mese pedig adott dolog nálunk. Televíziónk nincs, így az esti mese csak olvasott formában tud érkezni.
Most öt olyan könyvet mutatok nektek, amelyek nagy kedvencek itthon és meg-megjelenik bennük egy másfajta értékekre épülő társadalom képe.
A könyvekhez fontos információ még, hogy évek óta a közelünkben lévő Pagony könyvesbolt eladóira bízom magam, szinte vakon.
Ismerik a könyveket, ismernek minket, biztos kézzel ajánlanak nekünk. A cím egyébként úgy lenne teljesen pontos, hogy “5+1, ökotudatos életmódra érzékenyítő gyerekkönyv”, de akkor élő ember nem kattintaná le, úgyhogy ezért a rövidített, ám kevésbé pontos változat.
Olga, a papírlány
Amióta megvettük, hatalmas kedvencem ez a könyv. Több síkon is megjelennek benne azok a témák, amelyekkel jó minél előbb és minél szebben, finomabban megismertetni a kicsiket.
A történet főszereplője, Olga Papel karcsú, mint a nádszál, és hihetetlen történeteket tud mesélni, amelyekről azt állítja, személyesen élte át őket. Az ő világában megeshet, hogy a borz beszél, a nyúl tutajosnak áll, a medve pedig szabó szeretne lenni. Igaz mindez? Vagy csak kitaláció? A bölcs Tomeo, a falu fodrásznője azt állítja, hogy Olga a gyerekkora kísérteteiből szövi történeteit, hogy ne kelljen többé félnie tőlük.
Gyönyörű szöveg, amelynek egyik központi témája egymás különbözőségének elfogadása, mindezt egy olyan, természeti környezetbe ágyazva, melyhez a szereplők viszonyulása is fontos eleme a könyvnek.
Leheletfinom szöveg, tele szépséggel.
A karácsonyi malac
Rowlingot nagyon szeretem, szerintem nagyon rá tud érezni arra a dramaturgiára, mely ebben a túlstimulált világban is elég ingert tud adni a gyereknek ahhoz, hogy örömmel olvassanak.
A karácsonyi malac is kiválóan van felépítve, izgalmasak és sokszor ismerősek a szereplők – tempós, feszes a szöveg. Az egyes fejezetek végén akkora cliffhangerek vannak, amit egy-két Netflixes sorozat is megirigyelhetne.
A hétéves Jack mindennél jobban szereti a plüssmalacát. Aztán egyszer – épp szenteste napján – az undok mostohanővére kidobja Püsmacot az autóból! Hiába kap helyette a fiú egy sokkal szebb plüsst, imádott kedvencét nem pótolhatja. Ám karácsony éjjele a csodák ideje, amikor minden életre kelhet… Így aztán Jack és bosszantó új játéka, a karácsonyi malac kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék a fiú legjobb barátját a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából.
És miért hozom ide?
Elképesztő, külön világot teremt a szerző a használati tárgyaink köré. Hogyan bánunk a tárgyainkkal, hogyan kötődünk hozzájuk, hova kerülnek, ha mi nem vigyázunk rájuk? Izgalmas, egyedi világ, mely számtalan fonákságra mutat rá a fogyasztói társadalom működésével kapcsolatban.
Az Univerzum, a tehenek meg minden
Ezt a könyvet pár éve vettük és amellett, hogy együtt is olvastunk belőle, folyamatosan vándorolt a már olvasni tudó családtagok éjjeliszekrényei között. Aki épp szabadon találta, lecsapott rá és olvasott belőle pár fejezetet.
Ennek a könyvnek a szerkesztési koncepciója alapból lenyűgözött, de a szerkesztés nem csak a könyv tervezésénél volt szerintem briliáns, hanem a könyv végső szövegeinél is sikerült a rengeteg szerző, vélhetően nagyon különböző stílusban megírt válaszait egyformán élvezhetővé, érthetővé és szerethetővé tenni.
Gemma Elwin Harris több ezer általános iskolás gyerektől gyűjtött össze kérdéseket. A legérdekesebbeket, legviccesebbeket, legfilozofikusabbakat továbbította a témák legnagyobb szakértőinek, akik fáradságot nem kímélve írták meg humoros és könnyen érthető válaszaikat.
Szóval ha legközelebb felmerül a vacsoraasztalnál a kérdés, hogy miért alszunk éjszaka, hogyan keletkeznek a villámok, ehetőek-e a kukacok, csak vegyétek elő ezt a könyvet, és keressétek ki belőle David Attenborough, Michael Rosen vagy Bear Grylls (és még sok-sok kiváló tudós és újságíró) válaszát. Talán meg is jegyeztek pár érdekes tényt – például hogy el tud-e repülni a tehén az űrbe egy metánmeghajtású rakétával.
A Földnek Rád van szüksége
Jól felépített, látványos képi világú könyv a kisebb korosztálynak. Honnan származik a szemét? Hova kerül? Mi történik ott vele? És hogyan cselekedhetünk a bolygónk érdekében?
A könyv röviden bemutatja a hulladék útját és a hozzá kapcsolódó bonyolult összefüggéseket. Ezután vázolja az újrafelhasználás, újrahasznosítás és a megújítás folyamatait, valamint egyszerű, játékos tanácsokkal szolgál ahhoz, hogyan építhetjük be ezen elveket gyakorlati szinten is a mindennapjainkba.
A könyvet a szerző, Philip Bunting grafikái teszik vizuálisan is izgalmassá a kicsik a számára.
Tekla madarai
A Tekla madarai szintén a fiatalabb, elsősorban ovis korosztálynak szól. Az illusztrátorként és meseíróként is az élvonalba tartozó Agócs Írisz érzékeny, finom, szép ismeretterjesztő munkája.
Írisz csodás helyen, egy Pécs melletti kis faluban éli természetközeli mindennapjait. Ez a nyugodt belesimulás a könyvön is érezhető. Mici egyszer már Márkó bácsi segítségével elmesélte, hogy miért jó, ha a kertünkben sokféle növény nő.
Most Teklával találkozik, akivel megismeri a madarak különleges világát. Megtanulja, hogyan segíthet nekik, és hogy melyiknek mire van (vagy éppenséggel mire nincs) szüksége.
Mici mindnyájunknak megmutatja, hogyan legyünk barátai – és egyszersmind részei – a természetnek. És ezzel tényleg teszünk egy lépést afelé, hogy Micivel együtt megmentsük a világot.
Írisz grafikai világát mindig szerettem, de a Tekla sorozat képi megoldása egyértelműen a szívem csücske.
Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek
Az első, gyerekeknek szóló könyvemet 2021-ben írtam, nem olyan régen volt egy éve, hogy megjelent.
A könyvben a kislányaim kérdésein keresztül mesélek környezetvédelemről, fogyasztói társadalomról, társadalmi egyenlőtlenségekről. A megoldások között arra keresem a választ, mit lehet kezdeni gyerekként a jelenlegi helyzettel? Ez a könyv segít abban, hogy a kicsik igazi szuperhősként viszonyuljak a világ bonyolult dolgaihoz, amennyire lehet, megértsék a természetromboló folyamatok okait és ezek alapján próbáljanak változtatásokat bevezetni a mindennapok megszokott rutinjain.
Ez a könyvem volt az, amelynek a a kéziratában a legtöbbször töröltem vissza a szavakat, mondatokat, mert mindenképpen olyan szöveget akartam írni, ami nem ijeszti meg a kicsiket.
Lenne dolog, amit utólag másképp szerkesztenék, vagy oldanék meg, de mégis azt gondolom, hasznos könyv lett a kicsiknek és a pár gyermekbetegség ellenére is valahogy a szívükbe zárták. Belém karolnak egy könyvtári foglalkozáson és a fülembe súgják, hogy nagyon tetszett nekik, egy iskolai projekt keretein belül használt, ronggyá forgatott példányaikat kérik, hogy dedikáljam, de olyan képeket is kaptam már, ahol napokig beszippantotta őket a könyv, pizsiben, bunkerben is ezt olvasták.
