Jó, ne hívjuk feltétlenül vegetának, legyen inkább ételízesítő. A hét végén a Slow Héten vendégeskedtem és ott több turnusban ezt az egyik kedvenc receptemet készítettük. Miután a zöldségpucolásban és az aprításban is volt segítségem, ezért aztán még gyorsabban ment az egész, kicsit tán még csalódottak is voltak a hozzám érkezők: hogy tényleg ennyi csak? Kész is vagyunk?
Igen, tényleg nagyon hamar elkészül, és azért jó ilyenkor nyáron megcsinálni, mert egyrészt nagyon jó ízesek a zöldségek, másrészt pedig hamar kiszárad a napon.
Sok recept van fent a neten itt-ott, végül ez lett az én alapreceptem:
Recept:
- 1 közepes méretű zellergumó + a zöldje
- 2 sárgarépa
- 2 petrezselyemgyökér + a zöldje
- 1 nagyobb fej hagyma
- ha van éppen itthon, pár szál lestyán
A zöldségeket megmostam, megpucoltam, feldaraboltam majd beletettem az aprítómba, és egy pillanat alatt apróra daráltam. Ennyi zöldséget csak több menetben lehet, ami kész, azt mindig kiborítottam egy tálcára. Reszelni is lehet, de ez így lényegesen gyorsabb. Az előkészítés nagyjából annyi idő, mint amikor húslevest főzünk a családnak, a végeredményt viszont jó esetben egész télen használhatjuk majd. Sütőpapírral leterített lapos sütőtálcára tettem a zöldségdarát, és a napon megszárítottam. Hogy ne szálljon bele semmi, egy szúnyoghálószerű anyaggal letakartam (lehet a babakocsi, utazóágy szúnyoghálója is), és néha átforgattam a darálékot, hogy mindenhol egyenletesen száradjon. Tűző napon pár óra alatt zörgősre szárad, de kevésbé napos időben sütőben is lehet szárítani, nagyjából 80 fokon. Amikor kész lett, újra beszórtam az aprítómba, hogy homogénebb legyen kicsit, de ez nem kötelező, csak finomhangolás. A só nélküli verziót szoktam készíteni, mert szeretem külön szabályozni a sózást, ugyanis a család só-igénye nagyon eltérő, így viszont utólag jól be lehet állítani egy ételnél.
