Múlt héten a kislányommal a Millenáris Parkban voltunk kacsákat etetni – ez az egyik kedvenc szabadtéri programunka városban – és ha már arra jártunk, megnéztük Budapest egyik kedvelt közösségi kertjét, a Lecsóst.
Nem csalódtam, mint Csipike az Óriás Törpe, mindent nagyon rendben találtam.
Még MonJardin Andrást is sikerült rajtakapnom, amint teljesen tisztességesen kertészkedett.
Az első pár fotó az ő kis gazdaságát mutatja be.
A többi meg a többiekét.
Viccet félretéve amúgy, nagyon jó érzés volt a dús veteményesekben sétálni és egy háromévessel felfedezni a zöldségeket. Igaz, megenni nem hajlandó a nagy részüket, viszont elég vicces, amikor kiabálni kezd:
– Nézd anya, milyen szép csili!
Ez a kis dundi, göbölyű cukkini a kedvencem.
Ezt a sárga virágot András tanácsára megettem. Az ízére már nem emlékszem, de állítólag ha háremem lenne, akkor is nagy hasznát venném…
Ez a fenti paradicsom-monster egy olyan fiú parcellájában termett, aki a saját bevallása szerint mindent, de mindent elrontott (rosszul vetette el, rosszul öntözte, rosszul szedte le a termést). Tehát mindenkinek van remény.
A mángold szárának elképesztő színei vannak.
