Akkor kezdem igazán elememben érezni magam minden évben, amikor végre kizárólag nyitott szandálokat, papucsokat lehet hordani Amint kiszabadul a zokni-zárkából boldog lesz. Idén viszont a sarkamat is formába kellet hoznom ehhez a csodás érzéshez, és nyilván először a konyhában kezdtem kutakodni a megoldásért.
A banánról mindenhol azt olvastam, hogy kiváló bőrpuhító hatása van, ez lett az alapja a következő pakolásnak:
- 1 érett banán (ami barnul a gyümölcsöstálban és épp kidobnánk, az is pont jó lesz)
- 1 evőkanál méz
- 1 evőkanál tej
A banánt villával összetörtem és hozzákevertem a mézet és a tejet.
Eddig egyszerű, de amikor máshol ilyen recepteket olvasok, sosem látom magam előtt, hogyan is kellene ezt a viszonylag híg trutymákot felvarázsolnom a sarkaimra otthoni körülmények között. A férjem azt javasolta, nemes egyszerűséggel lógassam bele a sarkaim a tányérba, de én idegenkedtem ettől a megoldástól (ezt azért inkább vicces családi jelenetként kell elképzelni, amint tippeket adunk egymásnak egy tál bizarr állagú izé felett).
Én inkább előhalásztam végül egy közepes méretű törölközőt, azt egy lábtartóra tettem, gyorsé és határozott mozdulatokkal rátoltam a banánpépet, majd betekertem egy kettőbe vágott régi pólóval, amit majd még később is tudok ilyen célokra használni.
15-20 percig hagytam hatni a mágikus maszatot, de nem voltak túl nagy elvárásaim. Az eredmény viszont végül csodás volt. Szinte babasarkaim lettek. Rámentem utána egy kis habkővel is, és így már teljesen vállalhatók lettek a sarkaim a kedvenc papucsaimban. Tiszta boldogság!
Anniyra bejött, hogy szerintem heti, kétheti rendszerességgel meg fogom ismételni.
