Idén tíz éves az “Ökoanyu” és a legelején, amikor elkezdtem kutakodni, elsősorban arra figyeltem, hogy milyen anyagok vesznek körül minket és melyek azok, amelyek veszélyesek lehetnek a születendő babámra. Persze nem rakétatudomány kitalálni, hogy ami az emberi szervezetre káros, az ugyanúgy káros az emberen túli élővilágnak is, és fordítva..
Az első kutakodásaim óta eltelt tíz év és azóta a helyzet csak egyre rosszabb lett. A mindennapi használati tárgyaink egyre több olyan anyagot tartalmaznak, amelyek veszélyesek az egészségünkre, sok esetben még sokkal rizikósabbak a kicsik egészségre nézve.
A szabályozás pedig nehezen tart lépést az árudömpinggel, ömlik a fröccsöntött műanyagszemét, elsősorban Kínából.
Van szabályozás, de nehéz betartatni
A vegyi anyagokra vonatkozó európai szabályozás, azaz a REACH, 2007 júniusában lépett hatályba. A rendelet fő célja, hogy védje az emberi egészséget és a környezetet a vegyi anyagok által jelentett kockázatokkal szemben. A REACH alapelve, hogy a gyártók, importőrök és felhasználók egyaránt felelősséget vállaljanak a gyártás során használt vegyi anyagokért. A REACH a világ egyik legszigorúbb vegyianyag-szabályozása.
De ez egyelőre sajnos kevésnek látszik. A környezet- és klímavédelmi témák kommunikációjával kapcsolatban az egyik legnehezebb, hogy olyan dolgokkal kapcsolatos tudatosságról kellene meggyőzni az embereket, amelyek szabad szemmel nem láthatók.
Egy jópofa, színes csörgő-börgő gyerekjétékról miért gondolná azt bárki, hogy árthat vele babájának? Vagy ki gondolná, hogy egy édes, nyuszis rugdalózó elkészítéséhez használt festékanyag károsíthatja a babája hormonrendszerét?
Visszakanyarodva a cikk elejéhez: tíz éve kezdtem ehhez hasonló témákról írni és továbbra is nagyon fontosnak tartom, hogy ne a félelem vezéreljen minket a döntéseinkben, illetve azt, hogy ne félelem-alapú kommunikációt folytassak még a sokszor valóban komoly aggodalomra okot adó témákról se.
A tudatosság viszont annál fontosabb
Most a Magyar Természetvédők Szövetsége egy magyar nyelvű, ingyenes, telefonos applikációval teszi láthatóvá a láthatatlant. A Scan4Chem alkalmazás segít megmutatni, vannak-e kockázatos anyagok a minket körülvevő tárgyakban.
Töltsd le az appot:
G o o g l e P l a y: https://url24.top/VxBgS
A p p S t o r e: https://url24.top/dlQXT
És akkor ahogy a címben is ígértem, íme két anyag, amit tényleg fontos lenne kikerülni:
Biszfenol-A, azaz a BpA
Tudományos kutatások alapján a biszfenol-A-nak való kitettség felelőssé tehető rákos megbetegedésekért (prosztata- és mellrák), cukorbetegség kialakulásáért, pajzsmirigy-zavarokért, szívbetegségekért, asztmáért, továbbá hormonális zavarokért (mint például a korai serdülés), elhízásért, meddőségért. Emellett születési rendellenességet, agyi fejlődési rendellenességet és viselkedési zavart okoz. A kutatók szerint a terhesség időszaka a legkritikusabb a BpA-kitettség szempontjából, ám a születés után is kockázatot jelent.
Sok vizsgálat igazolja, hogy a BpA-nak már egészen alacsony mennyisége is egészségkárosító. A biszfenol-A-t tartalmazó eszközökből mikrohullámok vagy meleg hatására az átlagosnál jóval nagyobb mennyiség jut ki a környezetbe.
A biszfenol-A kiváltható más anyagokkal, így az élelmiszertároló edényekben például polipropilénnel vagy különböző ko-poliészterekkel.
Miben lehet BPA?
Megtalálható műanyag edényekben, étel– és italtároló dobozokban, flakonokban, újratölthető vizes és üdítős palackokban, konzervekben, műanyag csomagolóanyagokban, ivóvízvezetékekben, élelmiszeripari csomagolóanyagokban, sőt, sok orvosi eszközben is: fogászati anyagokban, katéterekben, kanülökben. A BPA azért nagyon veszélyes, mert folyamatosan oldódik ki az ilyen anyagot tartalmazó tárgyakból.
A biszfenol-A az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen 2,7 millió tonnát állítanak elő a világon [6].
Még több infó a BPA-ról, katt ide!
Ftalátok
A ftalátok szerves vegyületek, melyek nem képeznek erős kémiai kötéseket és lassú, de hosszú ideig tartó párolgással szabadulnak fel a különböző termékekből. A PVC lágyítására használják ezeket az anyagokat, hogy rugalmasak legyenek a termékek. Padlóban, lambériában, műanyag burkolatokban és egyéb műanyag cikkekben is előfordulnak. A ftalátokkal lágyított PVC-t rendszeresen használják az egészségügyben (oxigénmaszkok, katéterek, vértasakok), és többek között gyermekjátékok készítéséhez is. Az egészségre ártalmas DEHP-t a PVC lágyítására, rugalmasabbá tételére használják. Ez a vegyi anyag káros hatással van a szaporodási képességre és a magzat fejlődésére.
Miben lehet DEHP?
Noha a DEHP alkalmazását betiltották gyermekjátékokban és kozmetikumokban, még mindig megtalálható számos élelmiszercsomagolásban és más lágyított műanyagból készült termékben, így például a padlószőnyegekben is. A DEHP a nem szabvány szerint vagy a tilalom előtt készült gyermekjátékokból és a házi porral is bekerülhet a szervezetbe. A gyerekek azért vannak különösen nagy veszélyben, mert szeretnek a földön játszani és szájukba venni a játékaikat, illetve, amikor négykézláb mászkálnak, tipegnek, járni tanulnak, idejük nagy részét akkor is a talaj közelében töltik.
Források:
Levegő Munkacsoport
Kockázatos.hu
