Reggelire felvágott kenyérrel, ebédre töltött csirke némi körettel, vacsorára csak valami egyszerűt: legyen mondjuk virsli. Vasárnap pedig maradjunk a hagyományoknál: húsleves, rántott hús, sült krumplival. Ismerős a menü?
Korábban a hús nem volt a mindennapi táplálkozás egyik alapösszetevője, nagyanyáink – ha épp nem volt háború – hetente jó, ha egyszer ettek húst, még korábban főleg a lakomák alkalmával kapott helyet az asztalon. Tény, hogy az ember fogazata alapján mindenevő, de ez még nem jelenti azt, hogy minden étkezés alkalmával húst is kellene fogyasztania. Napjainkra a húsfogyasztás olyan mértékben megnőtt, hogy azt a termelés szinte alig tudja követni. A világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a Föld népessége. Hogy ki mennyi húst eszik, az részben alkati kérdés van, vanm aki jobban kívánja, és van, aki kevésbé. Van, aki egész jól elvan nélküle, nem hiányolja.Mióta a húsból bármikor elérhető tömegcikk lett és a hétköznapok részévé vált, mindenképpen többet fogyaszt belőle egy átlag vásárló, mint ami optimális, illetve egészséges lenne.
Visszafordíthatatlan tendencia?
Ez a tendencia sajnos nehezen változik, amit erősen befolyásol az a nézet is, hogy a hús fogyasztása valamilyen szinten a gazdagságot, a bőséget is szimbolizálja. Ha nincs hús az asztalon, sokszor hangzik el az is, hogy „mi ez a nyúlkaja”? Hazánkban a személyenként évente elfogyasztott élelem közel fele állati eredetű termék. Az állati fehérje fogyasztásának mértéke 20%-kal, az állati zsiradéké 60%-kal haladja meg az egészséges szintet, viszont zöldségből, gyümölcsből, gabonafélékből az ajánlottnál 15-25%-kal kevesebbet eszünk. A táplálkozási szakemberek is azt tanácsolják, hogy hetente (!!!!) 2-3 alkalommal lenne ideális húst ennünk.
A túlzott húsfogyasztás az egészségünknek sem tesz jót. A hús rostban szegény, telített zsírban, koleszterinben viszont gazdag, ami túlsúlyhoz, elhízáshoz, az erek korai meszesedéséhez, magas vérnyomáshoz, szívinfarktushoz, cukorbetegséghez vezethet, sőt növeli a köszvény, a csontritkulás, a máj- és vesebetegség, a rák kialakulásának kockázatát. Ha kevesebb hús és több gyümölcs és zöldség kerül az asztalra, azzal még a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélye is csökkenthető.
És ez csak a szervezetünkre gyakorolt hatása, de számtalan előnye lenne környezetvédelmi szempontból is annak, ha kevesebb húst ennénk.
Egy nap hús nélkül az egészségünkért, a bolygóért
A Húsmentes hétfő aktivistái ezt tartották szem előtt akkor, amikor 2003-ban Belgiumban útjára indították a mozgalmat, melynek azóta 36 országban – köztük Magyarországon is – vannak már követői.
A húsmentes hétfő ötlete nem új. Az első világháború alatt az Egyesült Államok kormánya arra ösztönözte a családokat, hogy csökkentsék a fogyasztásukat, így támogatva a háborús erőfeszítéseket. „Az étel fogja megnyerni a háborút!”, „Húsmentes hétfőt!”, „Búzamentes keddet!” – ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel igyekeztek rávenni az amerikaiakat arra, hogy kivegyék a részüket a háborús erőfeszítésekből. A siker a vártnál is nagyobb volt, közel 13 millió amerikai polgár tett fogadalmat arra, hogy megtartja a Húsmentes Hétfőt, illetve a Búzamentes Keddet.
A kampányt a második világháborúban Franklin D. Roosevelt elnök indította újra azzal a céllal, hogy a hátország is kivegye a részét a háborós erőfeszítésekből. Közvetlenül a háború után Truman elnök is a kezdeményezés élére állt, ezúttal a közvetett cél Európa talpra állítása volt.
A Húsmentes Hétfő kezdeményezését 2003-ban élesztette újra Sid Lerner, aki reklámszínészből lett egészségügyi tanácsadó. A figyelemfelkeltést szolgáló kampány a túlzott húsfogyasztásból következő egészségügyi kockázatokra volt hivatott felhívni a figyelmet. Az átlagos amerikai fogyasztó ugyanis évente 37 kg-gal több húst fogyaszt, mint a korábbi generáció tagjai. A kampány üzenete, miszerint „hetente egyszer ne kerüljön hús a tányérra” lehetőséget teremt a fogyasztóknak arra, hogy ezzel ne csak a maguk egészségi állapotát javítsák, de egyben tegyenek valamit a fenntartható bolygóért is.
Hatalmas ökológia lábnyom
A hús előállításának ökológiai lábnyoma ugyanis nagyon nagy. Az állattartás rengeteg vizet igényel. 1 kg hús előállításához átlag 100-szor több vizet használnak föl, mint 1 kg haszonnövény termesztéséhez. Egy kiló csont nélküli marhahús előállításához például 15.000 (!!!) liter vízre van szükség. Ezek nagyon magas számok és a húsipar környezeti terhelésének a víz csak egyetlen aspektusa. De az erdőirtás egyik fő oka szintén az, hogy még több állatfarmot lehessen létesíteni, az erdőirtás pedig százszorosára gyorsítja fel a talajeróziót. Az ipari méretű hústermelés a Worldwatch Institute újabb számításai szerint az üvegházgáz-kibocsátás 51%-áért felelős, a növekvő állatállomány kilégzéséből és a megváltozott területhasználatból (erdő helyett takarmánytermelés) adódó szén-dioxid-kibocsátás, valamint az állattartás, a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátása miatt.
De miért pont hétfő?
Persze nem kell mindenképpen a hétfőhöz ragaszkodni, a franciák például vegetáriánus csütörtök (Jeudi Veggie) névvel csatlakoztak a kampányhoz, de a kutatások azt mutatják, a hét első napja jó lendületet adhat az apró, pozitív változtatásoknak.
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a hét egyes napjai más- és másképpen hatnak az egészségtudatosságra. Az emberek leginkább a hétfőkön nyitottak arra, hogy az egészségüket szolgáló dolgokat tegyenek. Ha sikerül hétfőnként valamivel egészségesebben élnünk, ez lendületet adhat a hét hátralévő napjaira is.
Izgalmas húsnélküli receptek
10-15 éve kevéssé volt még Magyarországon kultúrája a vegetáriánus étkezésnek, nem volt túl sok elérhető recept, és ha esetleg vendéglátó ipari egységben próbált rendelni valaki, leginkább csak a rántott sajt-rántott gomba-rántott camambert szentháromságát tudták felajánlani.
Mára azonban már lényegesen megváltozott a helyzet, rengeteg szakácskönyv, internetes recept-gyűjtemény és gasztroblog kínál változatos, izgalmas és könnyen elkészíthető húsmentes recepteket.
Most, hogy közeleg a tavasz, érdemes ellátogatni a piacra és újra felfedezni a zöldségeket, gyümölcsöket, szerencsére az itthoni kínálat nagyon sokrétű és finom.
Aki szeretne többet megtudni a mozgalomról, esetleg csatlakozna hozzá, és újabb és újabb recepteket fedezne fel, az megteheti a magyarországi Húsmentes hétfő mozgalom Facebook-oldalán, illetve saját weboldalán.
