Ebbe a címbe sikerült belepakolnom jó pár hívószót, de több variációt is fogok mutatni azoknak, akik nem kísérleteznének “Vegániában”, illetve kicsit unják már a nagy levendula hype-ot.
Az elmúlt hetek hőségében a gyerekeim gyakorlatilag konstans gyümölcsnapokat tartanak, még a nagy is, akire ez eddig egyáltalán nem volt jellemző. Így aztán elkezdtem gyümölcslevesekkel kísérletezni.
Photo by Heather Gill on Unsplash
A nagy régi kedvence a barack, adta magát, hiszen szezonja van.
Az alapot mindig vegyesen készítem, sárga- és őszibarackból, mert eddig ez hozta a legfinomabb végeredményt.
A vegánsága a levesnek pedig onnan jött, hogy én nagyon rosszul emésztem a sima tejet, tehát nem szeretem terhelni vele a szervezetem.
Így néz ki az alaprecept:
- 4 nagy szem őszibarack – nekem a fehér húsú a kedvencem, ha kapok
- Kb. 60 dkg sárgabarack
- 3 dl mandulatej
- Édesítéshez cukor méz – amit hazsnáltok: ízlés szerint
Egy evőkanál levendulás porcukor, ha édes volt a barack, lehet, méz nem is kell.
Az elkészítése végtelenül felhasználóbarát: a barackokat hámozzuk meg és magozzuk ki, és a mandulatejjel együtt botmixerrel dolgozzuk el.
Az arányokkal mindenki maga játszhat, hogy mennyire szeretné hígra, vagy sűrűre, ez egy közepes verzió így, de persze mindez függ a gyümölcs lédússágától is.
Ha kész, édesítsük ízlés szerint mézzel, és a pikantéria kedvéért üssük fel egy kis levendulás porcukorral (ugyanúgy készül, mint a vaníliás cukor házilag, csak a porcukor mellé levendula virágzatot szórok és hagyom összeérni).
Miután a levendulás varázslás nagyon feldobta ezt az egyszerű nyári ételt, felbátorodtam, így született azóta vaníliás és narancsvirág vizes verzió is. Megmondom őszintén, nekem ez a legutóbbi lett a kedvencem.
A vaníliásnál vanília őrleményt szórok a kész levesbe és beteszem a hűtőbe, hogy kicsit összeérhessenek az ízek, a narancsvirág vizesnél pedig ehhez a mennyiséghez egy teáskanál narancsvirág vizet adok. Többen nem érdemes, mert nagyon eltolja az ízeket.
Aki pedig nem szeretné a vegán verziót, és jó krémesen kedveli a gyümölcsleveseket, a mandulatejet váltsa ki tej és tejszín 1:1 arányú keverékével.
A levesbetétnek pedig nyitok egy külön bekezdést, mert izgalmas. Az alapötéetem az volt, hogy karamellizált barack lesz a levesbetét, de a kicsi keresztül húzta ezt a tervemet, mert a levesbetétnek valót nemes egyszerűséggel bekebelezte.
A krémlevesek textúráját pedig mindenképpen érdemes megtörni valami mással. Ahogy vettem ki a tányérokat, megakadt a szemem egy göngyöleg Csintán, ami csak az alkalomra várt. A termékeket már elég régen ismerem, gluténmentes életünk egyik szuper úti nasija, a gyerek imádják tépkedni az aszalt gyümölcsökből készült finom lapot. Én is szeretem, megmondom őszintén.
Pár hónapja pedig találkoztam ezzel a nagyobb hengerrel, ami utazáson jött jól a két kicsinek hátul, de azóta is törtem a fejemet, hogyan tudnám még felhasználni. Így került aztán a barackkrémlevesembe betétként meggyes Csinta, ami még egyet csavart az egész ízvilágon.
A gyerekek imádták, nekem is eléggé bejött.
Ha pedig nincs otthon Csintátok, levesbetétnek karamellizálhattok egy kis kockára vágott barackot, ha pedig tovább fokoznátok az élvezeteket, nyugodtan pottyantsatok a levesbe egy gombóc vanília fagyit, ugyis olyan meleg van, nem? De.
