Komfortzóna, határfeszegetés és barátai. Kinek, mit jelent, én most épp kipróbáltam a zöldturmixokat. A képek alapján eddig nem igazán kaptam kedvet hozzájuk, mert bár szeretem a merész ízpárosokat, de valahogy a spenót az nekem jó fokhagymásan spenót, a banán az meg banán. A két világ házasítása eddig nem kimondottan fért össze a fejemben. Néha nem pontosan értem, valamiénél miért makacsolom meg magamat, amikor ennél vadabb dolgokat is szoktam csinálni, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.
Aztán egy könyvben találtam rengeteg receptet és persze naná, hogy elsőre nem sikerült úgy összeraknom a sajátomat, ahogy ott le volt írva, de ez alapvetően mindegy is, mert a könyvben az alapok benne vannak és annak analógiájára kiválóan lehet saját verziókat is előállítani.
És azért is mindegy továbbá, mert komolyan isteni lett, pedig nem bíztam benne. Úgyhogy én meg lettem győzve, lelkesen turbózom a rendszeremet reggelente ilyen néha bizarr színű cuccokkal.
Íme, az én receptem:
4 mángold, szára nélkül- 1 banán
- 1 nagyobb vagy két kisebb alma
- 3 dl víz
Be a turmixba és hajrá!
Egy napra rá megismételtem a könyvben leírt pontos receptet is, abban bébispenót volt mángold helyett. Az is kiváló. Az inspirációt pedig ez a könyv adta, van benne még egy csomó jó recept és számtalan hasznos infó.
