Fenntarthatósági szempontból az épületek pár éve kezdtek el érdekelni. Szép lassan vált világossá számomra, hogy a megfelelő építészeti megoldásoknak milyen fontos szerepe lehet például klímavédelmi szempontból. Amikor elkezdtem kicsit szétnézni, hogy itthon milyen kezdeményezések és megoldások léteznek, örömmel láttam, hogy ezen a területen is vannak már zászlóvivők, akik a projektjeik megvalósításakor igyekeznek zöld szempontokat is szem előtt tartani.
Különösen közel állt a szívemhez egy 2016-os projekt, amikor a XIII. kerületben átadtak egy passzív óvodát. A Meséskert Óvodát az Archikon Építésziroda tervezte, akiknek nem ez volt az első ilyen munkájuk.
A tervezésnél fontos szempont volt, hogy az épület úgy legyen karakteres, hogy maximálisan szolgálja használóit és kövesse a passzívházak tervezési alapelveit.
Ezen szempontok figyelembevételével a legkorszerűbb, energiatudatos óvoda épült meg az országban, melynek színvonala Európában is kimagasló. A rendszer közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi egy hasonló nagyságú hagyományos épület üzemeltetéséhez szükséges.
Bő két évvel az óvoda átadása után Pólus Károlyt, az Archikon Építésziroda építész ügyvezetőjét kérdeztem, hogy az átadás óta hogyan vált be az ovi és hogyan látja a “fenntartható építészet” helyzetét ma, Magyarországon.
A Meséskert passzív óvodával tavaly díjat nyertek az E.ON Energy Globe fenntarthatósági versenyen. Mennyire vált be az épület? Mik a tapasztalatok? Mennyire szeretik, akik használják és mekkora a rezsije?
Az épületet nagyon szeretik a gyerekek és a pedagógusok. A kezdeti próbaüzemet követően, a gépészeti rendszerek pontos beállítása után az épület jól működik. Fontos volt a karbantartók és a használó pedagógusok számára azt a néhány alapelvet elmagyarázni, ami egy ilyen épület energiahatékony használatához elengedhetetlen: külső árnyékolók használata, szellőztetési szokások, stb. A rezsi vonatkozásában adatokkal nem rendelkezünk, de egy 100 lakásos társasház energiaigényének 20-40%-kával beéri az épület.
A passzív óvoda nem az első, fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező projektjük volt, hiszen terveztek már egy 100 lakásos passzív házat is. Mennyivel drágábbak ezek az építészeti megoldások, mint a hagyományosok?
Erre pontos kimutatás készült még az építést megelőzően, aminek az eredménye szerint egy ilyen épület megépítése nagyságrendileg 20%-kal több egy azonos kialakítású, de csak a szükséges energetikai követelményeket kielégítő épületének. Az energetikai előírások szigorodása miatt mára ez a százalékos arány csökkent, nagyságrendileg 16-18%.
Mennyi idő alatt tudja egy ilyen épület behozni az árát?
A megtérülés ezeknél az épületeknél alapvetően nem pénzügyi, tekintettel a hazai energiapolitikai helyzetre. A társadalmi, edukációs hatása, a mintaadás sokkal fontosabb ezeknél az önkormányzati beruházásoknál.
Utópia-e, hogy ezek a megoldások elterjedtebbek, általánosan elfogadottabbak legyenek? A megrendelők mennyire tudatosak ma Magyarországon? Illetve mennyire formálható a gondolkodásuk, mik a tapasztalataik?
Semmiképpen nem utópia, de ez egy hosszabb folyamat lesz, melyet a politikai, gazdasági döntéshozók hosszú távú döntéseinek kell megalapoznia. A példaadásnak, nevelésnek rendkívül fontos szerepe van a közgondolkodás formálásában, éppen ezért egy oktatási intézménynek kiemelt a szerepe.
Hozzájárulhatna a passzív házaknál használt építészeti megoldások elterjedéséhez valamiféle központi szabályozás? Ha igen, mi lenne az?
A hosszú távú, alapvetően az energiafogyasztás csökkentését motiváló szabályozások fontos szerepet játszhatnak ebben – az energiaárak támogatása helyett.
Nem szeretek károgó varjú lenni, de mindig csak azt tudom mostanában gondolni, hogy remélem, van még időnk a szemléletformálásra. De a szívem mélyén pedig az a vágyam, hogy ezek a megoldások amilyen gyorsan csak lehet, váljanak általánossá mindannyiunk jól megfontolt érdekében.
Van egy jó ötleted? Nevezz!
Az 1999-ben indított Energy Globe Award a fenntarthatóság és az energiahatékonyság rangos nemzetközi eseménye, az energiavilág “Oscar-díjaként” tartják számon. A versenyeket ma már 177 országban – köztük Magyarországon – rendezik meg, a győztesek pedig bejutnak a nemzetközi döntőbe és értékes díjakat is nyerhetnek. A nevezéseket a hazai fordulóban 2019. április 14-ig várja a szakértőkből álló nemzetközi zsűri a www.energy-globe.hu oldalon.
Ha van egy jó projekted, vagy ötleted, jelentkezz!
