Egy új kutatás szerint ahhoz, hogy a klímaváltozás megállításához hozzájáruljunk, maga a társadalmi fejlődés épp ugyanannyira fontos elem, mint a geofizikai faktorok, például a növényi légzés vagy a földfelszín fényvisszaverő képességének változása.
Már csak azzal, ha beszélünk az éghajlatváltozásról, csökkenthetjük a globális felmelegedés hatásait.
Kép forrása: Fridays For Future Magyarország
Amennyiben a társadalmi tanulás mértéke nő – jelenti ki a tanulmány-, a klímaváltozás hatásait mérsékelni lehet. Viszont, ha a közösségi normák elnyomják a “légkör-barátságos” tevékenységeket, az emberek továbbra is felelősséget nem vállalva fognak viselkedni a globális felmelegedés felgyorsulásának ellenére. Ez persze nem újdonság, de a kutatás vezetője, Professzor Madhur Anand szerint a modell matematikája „tisztán és kétségkívül” bebizonyította a fenti állítást.
Professzor Madhur Anand munkája azon a köztudott, de gyakran elfeledett tényen alapszik, hogy az emberi viselkedés nem csak meghatározza a szén-dioxid kibocsátást, de egyben annak befolyása alatt is áll..
A társadalmi fejlődés fogalmát a tanulmány a következő értelemben használja:„a folyamat, ahol egyének új viselkedést, értékeket és véleményeket tanulnak másoktól”. A társadalmi fejlődés szorosan összefügg a társadalmi normákkal, amelyek meghatározzák, hogy mi minősül elfogadott viselkedésnek. T
Amennyiben ezek a társadalmi normák elfogadják a globális felmelegedés csökkentésének szükségszerűségét, egyre többen fogják felvenni az ehhez társuló viselkedést. Ennek az ellenkezője is igaz a romboló társadalmi normáknak is van hatásuk. A társadalmi normák megváltoztatása tehát elengedhetetlenül fontos az “éghajlat-barátság” cselekedetek széles körű elterjedéséhez.
A tanulmány tehát arra koncentrált, hogy milyen összefüggés mutatható ki a társadalmi fejlődés és a klímaváltozás között. A kevesebb húsfogyasztásra ösztönző vagy a környezetbarátabb közlekedési eszközök használatát népszerűsítő információk idővel megváltoztatják a társadalmi gondolkodást, ezáltal befolyásolva az éghajlat-változás folyamatát.
Minél inkább meghatározó a társadalmi fejlődés szerepe, annál hamarabb lépi át az elkötelezett emberek száma azt a határt, ami felett már valós hatással bírnak a társadalmi normák. Mindez pedig olyan mértékű növekedést válthat ki a kutatók szerint, ami végül közvetlen hatással lesz a szén-dioxid kibocsátásra.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlat-változásból következő, globális melegedés mértéke nem lehet több 1.5 Celsius foknál – mindezt az iparosodás előtti korszak alatt mért globális hőmérséklethez viszonyítva kell érteni. A fentiekben idézett tanulmány következtetése az, hogy ez a cél nem érhető el a társadalmi fejlődés felgyorsítása nélkül.
A tanulmány társszerzője, Thomas Burry szerint: „A mi szocio-éghajlati modellünk értelmében a közösségi médiában futó, figyelemfelhívó kampányokat, mint amilyenek például a klímasztrájkok, ideális esetben követni fogják a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni szándékozó kormányzati intézkedések is..”
A tanulmány szerint a társadalmi tanulásnak több formája lehet, beleértve a nyilvános rendezvényeket és találkozókat, az éghajlatváltozással kapcsolatos tanfolyamokat és az ebben a témában folytatott interakciókat.
Friss példa minderre az, ahogy az IPCC jelentése nagy teret kapott a médiában, viták és cikkek sora foglalkozott a jelentésben megfogalmazott ajánlásokkal Mindezt hamarosan követték a klímasztrájkok, majd a magas szén-dioxid kibocsátású tüzelőanyagok adójának megemelése és az alacsony kibocsátású üzemanyagok árengedménye az összes kanadai régióban.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az egyes kezdeményezések hosszútávú hatásait is szükséges vizsgálni. Ahogy Anand mondja, „Mint társadalomnak, meg kell szoknunk, hogy 50 évre előre gondolkodjunk az éghajlatváltozással kapcsolatban.”
A tanulmány lényegi megállapítása tehát az, hogy az emberi kommunikáció – ha megfelelően használják – ténylegesen elő tud idézni gyors és radikális változásokat,. „Az emberek különböző szempontjait figyelembe véve, és talán ezeket a szempontokat felhasználva elérhetünk egy olyan drasztikus és széleskörű változást, amire sürgősen szükség van.” -foglalja össze Anand.
A tanulmány a „PLoS Computational Biology” folyóiratában jelent meg.
Forrás: www.news-medical.net
