Biztos sokan tudjátok, most a TEDx-Danubia, őszi, a klímakérdést fókuszba helyező “Countdown” konferencia közösségi programjainak vezetője vagyok tavaly ősz óta, és pont egy hete hallgattunk egy előadást a greenwashing-ról.
A felkért szakértő azt mesélte, hogy egy pár éve készült felmérés szerint a fogyasztók 80%-a (!!) mondta azt, hogy beérné jóval kevesebb termékkel. Magam is így vagyok vele, sőt, kialakítottam magamnak egy egész kis szűk világot – ebben mozgok otthonosan az elmúlt években.
A legtöbb esetben ismerem azokat, akik a ruháimat készítik (a többit turizom), ismerem, aki a zöldségeket termeszti, ismerős készíti az extrább gluténmentes, meg egyéb allergénmentes sütijeinket, ha épp úgy ünnepelnénk, ismerem az extrább szószaink készítőjét is, pontosan tudom, mi zajlik éppen a gazdaságukban és ismerem a kis ékszereim készítőjét is, róla fogok most egy kicsit mesélni nektek.
Nagyjából két éve elmentem szín- és testalkat elemzésre Cseke-Kovács Zsófihoz (Zeka styling) és ezzel egy zseniális női közösségbe kerültem.
Okos, tudatos, jó szándékú nők közé – ritka az ilyesmi, nagyon-nagyon megbecsülöm.
Sok olyan dolgot is kipróbáltam az két évben, amikről nem igazán gondoltam, hogy életemben közöm lesz hozzájuk.
Így lyukasztottam ki újra fülemet 42 évesen és kezdtem fülbevalókat is hordani. Aztán még a hajamat is növeszteni kezdetem, gondoltam, miért ne, játszani ér.
Először csak pici, pötty fülbevalókat hordtam, aztán ahogy nőtt a hajam és nem látszottak a kis pöttyök, bátrabb is lettem, nagyobbakra váltottam.
Fülbevalót is szoktam turiból szerezni – a Swappis ruhaforgóban szokott kiváló felhozatal lenni. Ez a módszer csak akkor nem elég hatékony, ha nagyon célirányosan – egy konkrét ruhához, vagy eseményre – keresek valamit.
A fent említett női közösségben találtam rá Mácsár Andi csodás fülbevalóira, ékszereire. Olyan sokfélék, olyan finomak, nőiesek-légiesek, hogy szerintem elég sokan találhatnak köztük megfelelőt, stílukhoz passzolót. Virágok, anyagok, rojtok, tollak – minden van és minden gyönyörű. Úgy éreztem magam a webshopjában, mint kisgyerek a cukorkaboltban.
Hogy lássátok, hogyan tájékozódom, hosszan csak szemeztem velük. Azt tudtam, hogy hazai kisvállalkozás, de figyelek rá, hogy több szempontból is fenntarthatóak legyenek a választásaim.
DE! És itt szeretnék egy fontos dologról beszélni: nem tud minden döntésem tökéletes lenni és ezzel együtt tudok élni. Szinte minden esetben nagyon sok szempontot figyelembe veszek, de nem tudok mindig, mindent.
Ezt két dolog miatt is írom: egyrészt sokszor kapok számonkérő kommenteket, másrészt pedig eleve rossz iránynak tartom, ha az emberek azon kis százaléka, akik elindultak egy más úton, ahelyett, hogy egymást támogatnák, egymás törekvéseiben a hibát keresik.
De vissza a fülbevalókra, mert még egy hasznos dolgot szeretnék ezzel a témával kapcsolatban megosztani: szóval nézegettem már egy ideje, tetszettek is nagyon, de valami még hiányzott.
A hiányzó láncszemet pedig volt kolléganőm, Mengyán Eszter viszonylag friss oldalán, a fenntarthatodivat.hu-n találtam meg.
A “Mácsár Andi Textilékszerek” felkerült a listázott márkák közé és ez nekem elég referencia volt, hogy mellette tegyem le a voksomat.
Andi ékszereinek egy része anyagmaradékból, hulladékból készül – de nem minden. Az ékszerek esetében még a szerelék nagy kérdés, ha jól tudom, arra nincs igazán fenntartható megoldás.
Ez olvasható még róla a fenntarthatodivat.hu-n:
‘A klasszikus Andrea Mácsár ékszerek alapanyaga fa és textil. A faékszer kombinációm a világon egyedülálló, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala formatervezési mintaoltalom alá helyezte.
A Süel tervezőjével, Csillag Zsuzsival is együttműködünk. A kiselejtezett, kötött ruhákra már nem felhasználható fonalak az én műhelyemben kötöttek ki. Így időnként előfordulnak olyan fonallal kombinált ékszerek is nálam, amelyekhez a Süel fonalait keltem új életre. A bőr ékszerkollekciómhoz pedig Lengyel Zsuzsi magyar táskatervező hulladékait hasznosítom újra.”
Andi amellett, hogy egy végtelenül kreatív, finom és kedves lélek, teljesen rá merem bízni magam. Megmondja, melyik fazon illik az arcomhoz, egy adott ruhához, milyen hossz, milyen forma lenne ideális. És a legutóbb tanúja voltam, hogy ezt minden vevője megkapja. Egy nagyon helyes, fiatal lánynak találtak épp együtt egy csodás, a lányhoz valóban illő darabot a showroomban. Ezt nem kapod meg egy bizsuboltban.
A lelkemben él egy furcsa kép, egy sokal lokálisabb, sokkal visszafogottabb berendezkedésről, melyben a fókuszban a helyi készítők vannak. Nekem egyébként egy sajátos biztonságérzetet is ad ez a fajta életmód. Néha picike az én világom, de mégis nagyon gazdag, csodás embereket ismerhetek meg és ez az életmódunknak köszönhető.
