A hét kulcsszava a gesztenye volt, este rá is jöttem, hogy a lányom már most kiváló projektmenedzser, ugyanis klasszul végigverte rajtunk az egészet.
Kitalálta, hogy ő gesztenyelényeket szeretne készíteni, és jól felépítette a hetet, apját meghajtotta gesztenyeszedés ügyében, engem meg ma a gyártósorra tett. Miután hosszúak az esős délutánok, gondoltam a Kippkopp és süni lehetőségekkel nem húzzuk ki, ezért körbenéztem az internet széles sztrádáján, mit is lehetne még.
Volt olyan, amiről már akkor sem tudtuk pontosan, hogy micsoda, amikor megcsináltuk, most sem vagyunk benne biztosak, illetve olyan is volt, ami gidának indult, de macska lett belőle, de a szőrös lábú pókomra kimondottan büszke vagyok. Meg a vitorlásra is. A férjem meg a zsiráfra, Életemben nem volt még ennyi gesztenyebábum, klasszul lehet most erdőset és Colombus Kristófosat játszani.
Szépen hosszan lehet molyolni otthon a készítéssel, míg kint esik az eső, ahogy egész hétvégére ígérik.
Az abszolút kedvencem a vitorlás.
Föld, kaland, ilyesmi. Megvan?
Süni – bár remélem, ehhez azért nem kell odaírni.
Szőrös lábú pókasszony. A lábak valami zseníliadrótból vannak, hobbyboltban vettem egyszer a telhetetlen hernyócska akcióhoz.
Na, ő már viccesebb darab, hangyának indult, de lehet kutya is.
Éééés Kippkopp!
Gidának indult, cica lett. Jó. Látom. A bajsza. De kifogyott a vékony filc.
Zsiráf. Ebből a szögből kicsit csípőficamos, de mi szeretjük.
Flotta.
Mondom, soha nem volt még ennyi gesztenyszobrocskám.
Egy csodálatos képzavar a végére: hóember gesztenyéből. Megkapta a nap..
És a teljes kudarc: karibi lány. De vállalom.
