Az ovi weboldalán mindig fent van a kicsik heti menüje. Ezt, ha észnél vagyunk, egy hétre előre ellenőrizzük, ha nem vagyunk észnél, akkor előtte este, miután az a rendszer, hogy mi bevihetjük neki az ételt és általában igyekszünk azt vinni, amit a többiek is esznek.
Egy ilyen utóbbi pillanatban konstatáltam, hogy túrógombóc lesz másnap. Ez nem olyan nagy feladvány, mert lehet mondjuk kukorica- vagy rizsdarával is készíteni, rögtön gluténmentes lesz, viszont akkor egy nem kifejezetten szalonképes mondat hagyta el a számat, amikor ráeszméltem, hogy a tojást is el kell hagynom.
Így találtam ezekre a vicces, gyakorlatilag szilárd tejbedara jellegű receptekre, amelyet saját ízlésünkre formáltam.
Hozzávalók kisebb adaghoz:
- egy bögre tej/mandulatej, rizstej
- 25 dkg túró
- 1 evőkanál méz/nádcukor
- 5 evőkanál rizsdara/kukoricadara
Szeretem a rizsdarát, kicsit semlegesebb, mint a kukoricadara.
A darából a tejjel sűrű tejbedarát főzök, majd amikor már levettem a tűzről, belekeverem a mézet. Jobb napjaimon még a főzés elején a tejhez adom egy vaníliarúd kikapart belsejét. Hozzákeverem a túrót, majd hagyom kihűlni az egész kulimászt.
Nem kell pánikolni, ha túl lazának tűnik, fog még szilárdulni. Ha langyosra hűlt, már készíthetjük is belőle a gombócokat vizes kézzel és belehempergethetjük az aranybarnára pirított gluténmentes zsemlemorzsába.
Apropó zsemlemorzsa.
Amit leírok egyrészt triviális lesz, másrészt meg hátha jól jön. A gluténmentes zsemlemorzsa az, amit nem érdemes venni. Egészen meglepően drága és ha belegondolunk, hogy elég beledobni a szikkadt gluténmentes kenyeret az aprítóba és 10 másodperc alatt lepörrenteni, akkor kiderül, hogy teljesen indokolatlan befektetés is ráadásul. Ráadásul sajnos az is elmondható, hogy a gluténmentes kenyér könnyen szárad, én sütés utáni másnap szeletelve le is szoktam fagyasztani, úgy élvezhetőbb. Egy tanulság van: ne készítsük el előre, azaz nem porítsunk le nagy tétel gluténementes kenyeret morzsának előre, mert – talán azért, mert normális összetevőkből van – könnyen megpenészedik. Ha kiszáradt a kenyerünk, inkább fagyasszuk le azt is, írjuk rá, hogy morzsának való és csak használat előtt engedjük ki és porítsuk.
Vagy porítsuk és aztán fagyasszuk.
Hamarosan megjelenik harmadik könyvem, Ökoanyu a konyhában címmel. |